Az alhálózatokra bontás nagyobb IP hálózatokat oszt fel kisebb, könnyebben kezelhető szegmensekre. Ez a felosztás javítja a hálózat biztonságát, optimalizálja a teljesítményt és hatékonyabb IP-cím kiosztást tesz lehetővé. Gondoljon az alhálózatokra, mint egy nagy irodaház osztályokra bontására – mindegyik kap saját teret, miközben továbbra is a teljes épület része marad.
Miért érdemes alhálózatokra bontani a hálózatomat?
A rendszerek elkülönítése és a forgalom irányítása a hálózati szegmensek között
A broadcast forgalom és a hálózati torlódások csökkentése
Eszközök logikai csoportosítása funkció, osztály vagy helyszín szerint
IP-címek hatékony kiosztása a tényleges igények alapján
Hibakeresés egyszerűsítése és hozzáférés-vezérlés bevezetése
A CIDR a Classless Inter-Domain Routing rövidítése.
| CIDR | Alhálózati maszk | Használható IP-k | Tipikus felhasználás |
|---|---|---|---|
/32 |
255.255.255.255 | 1 | Egyetlen host (loopback, point-to-point) |
/30 |
255.255.255.252 | 2 | Point-to-point kapcsolatok (router összekötések) |
/24 |
255.255.255.0 | 254 | Tipikus LAN / kis iroda |
/16 |
255.255.0.0 | 65 534 | Nagyvállalati hálózat |
/8 |
255.0.0.0 | 16 777 214 | ISP tartományok / nagyon nagy hálózatok |
Vegye figyelembe ezeket a tényezőket az alhálózat méretének kiválasztásakor:
1. A jelenlegi eszközök száma, amelyeket támogatni kell
2. Várható növekedés a következő 2–3 évben (szorozza meg a jelenlegi igényt 1,5–2x-szel)
3. Hálózati szegmentálási igények (biztonsági zónák, osztályok stb.)
4. Fenntartott címek a hálózati infrastruktúrához (routerek, switchek stb.)
Például, ha jelenleg 100 eszköze van és 50% növekedést vár, válasszon /24 alhálózatot (254 használható cím) a /25 (126 cím) helyett.
Bár mindkét maszk segít meghatározni a hálózati határokat, más célokat szolgálnak:
Az alhálózati maszkok 1-eket használnak a hálózati bitekhez és 0-kat a host bitekhez (pl. 255.255.255.0) A wildcard maszkok ennek az ellenkezői, 0-kat használnak a hálózati bitekhez és 1-eket a host bitekhez (pl. 0.0.0.255)
A wildcard maszkok főként hozzáférés-vezérlési listákban (ACL) és útválasztási konfigurációkban használatosak annak meghatározására, mely biteknek kell pontosan egyezniük és melyek változhatnak.
Kövesse ezeket a bevált gyakorlatokat az IP ütközések elkerüléséhez:
Igen, de csak akkor, ha folytonosak és megfelelően igazodnak.
Például: Két /25 hálózat (192.168.1.0/25 és 192.168.1.128/25) egyesíthető egy /24 hálózattá
1. A hálózatoknak közös szülőhálózattal kell rendelkezniük
2. Az összes IP címet át kell számozni az összevonás során
3. Tervezze meg alaposan a kezdeti alhálózatokra bontást, hogy minimalizálja a jövőbeni összevonás szükségességét.
Mindig tartsa fenn ezeket a címeket a tervezésben:
1. Hálózati cím (az első cím a tartományban)
2. Broadcast cím (az utolsó cím a tartományban)
3. Átjáró cím (általában az első vagy az utolsó használható cím)
4. Fő infrastruktúra (DHCP szerverek, DNS szerverek)
5. Hálózati eszközök kezelési címei
.svg)
.svg)
.webp)
